Amíg nem tudod, hogy mitől félsz – addig mitől is félsz valójában?

A félelem természetes reakció az újra és az ismeretlenre, evolúciós örökségünk – védelmez, figyelmeztet és segít elkerülni a veszélyt. A mai világban azonban gyakran olyan helyzetekben is erőteljesen megjelenik, ahol nincs valós fenyegetés – például amikor új munkahely, élethelyzet vagy kapcsolat előtt állsz.

Sokszor egyszerűen csak azt mondod magadnak: „félek”. De vajon pontosan tudod, hogy mitől? És ha meg is tudod nevezni, végig gondolod-e azt, hogy mennyire reális ez a félelem, illetve valóban csak egyetlen kimenetele lehetséges a helyzetnek?

Ilyenkor hasznos lehet feltenned a kérdést: „Mi a legrosszabb, ami történhet?” A válasz sokszor segít felismerni, hogy a félelem tárgya nem is annyira fenyegető, mint amilyennek elsőre tűnik. Ez olyan, mintha egy sötét szobában félnél egy árnytól, majd felkapcsolnád a villanyt és kiderülne, hogy csak az állólámpát látod.

Mit tehetsz, ha megjelenik a félelem?

Mitől félsz – meg tudod nevezni?
Gondolatban a félelmek mindig nagyobbnak és átláthatatlanabbnak tűnnek. Ha leírod, pontosan meg kell fogalmaznod, hogy mitől félsz – ez már segíthet abban, hogy tisztábban lásd, mivel is állsz szemben.

Mennyire reális a félelem?
Gondold végig, hogy mi a legrosszabb, a legjobb és a legvalószínűbb kimenetel! Ez segíthet észszerű keretek közé helyezni a félelmetés csökkentheti a „katasztrofizálás” hatását – vagyis azt, amikor hajlamos vagy rögtön a legrosszabbra gondolni.

Csak ez az egyetlen kimenetel létezik?
A félelem sokszor abból fakad, hogy egyetlen forgatókönyvet látsz. Keress alternatívákat! Ha ezt nehéz egyedül megtenned, kérj segítséget családtól, baráttól vagy szakembertől. Amikor több lehetőséget is látsz, máris érezhetővé válik, hogy van választásod.

Milyen erőforrásaid vannak az adott félelemmel való szembenézéshez és legyőzéséhez?
Milyen tudással, képességekkel, tapasztalatokkal rendelkezel? Kik azok a támogató kapcsolatok, akikhez fordulhatsz? Az erőforrásaid számbavétele megerősít és csökkentheti a kiszolgáltatottság érzését.

Hogyan indulj el, hogyan lépj? – Csak apránként!
Nem kell rögtön a legnagyobb kihívást megugranod. Kezdd kisebb, kezelhető lépésekkel! A félelem így fokozatosan csökkenhet.

És a tested mit mond?
A félelem testi tünetekben is jelentkezhet, például szapora szívverés, izomfeszülés, légszomj. Relaxációs technikák, mély légzés vagy mozgás segíthetnek oldani a feszültséget.

A félelem „csak” félelem?
Az új és az ismeretlen félelmetes lehet, de egyben lehetőséget is hordoz. A félelem ilyenkor azt jelezheti, hogy valami fontos és értékes előtt állsz. Ha kíváncsisággal közelítesz hozzá, a félelem átfordulhat motivációvá.

Legtöbbször nem a lehetőségek hiánya tart vissza, hanem az, hogy megrekedsz a „0. pontnál” – annál, hogy félsz és nem mersz lépni. A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az, amikor mégis teszel egy lépést.

Ha tudatosítod, megnevezed, átkeretezed és kezeled a félelmet, akkor ahelyett, hogy akadályozna, segíthet abban, hogy növekedj, fejlődj, és bátrabban nézz szembe az ismeretlennel.

/fotó: https://pixabay.com/illustrations/keyboard-smartphone-unknown-call-6753584/